Húsvéti különkiadás

Nagyban alszok húsvét reggelén, amikor valami büdöset és nedveset érzek a fejemen. Kinyitom a szemem és a Vöröskét pillantom meg magam mellett. Vigyorog, mint egy idióta.

- Most már nem fogsz elhervadni. – Röhög.

- Tessék?! – Hirtelen kiugrok az ágyból. Belemarkolok a hajamba. – Mit..

Mutat nekem egy kis üveget, amiben valami büdös folyadék van. Fúúj… Hogy önthette ezt rám?!

- Jaj! Előbb a verset kellett volna.

- Verset? Te és a vers.. Komoly? – Nem hiszem el..

- Pedig tényleg írtam neked. – Feláll és kivesz egy papírt a nadrágzsebéből.

- Ki vagy te és mit csináltál Castiellel? – Tátott szájjal meredek rá.

- Azért annyira nem vagyok rossz. – Mosolyog. Én meg felnevetek. – Szóval.. Hallgasd figyelemmel.

„Mosolyod csodás,

De csodásabb vagyok én.

Locsoló verset írtam,

De ezért csókot kapok én.

Locsolás megvolt,

Most a csókot kérem én.”

- Aztaa.. Túl nagy az egód. – Muszáj mosolyognom.

- Na, cica. Jár nekem egy csók. – Megmutatja azt a féloldalas ellenállhatatlan mosolyát. Aztán megnyalja az ajkait. Kiráz a hideg!!!

 (Így nyalja meg az ajkait.)

Elmentem lezuhanyozni és hajat is mostam. Annyira utálom a húsvétot, ilyenkor el szoktam itthon bújni, ha van itt valaki. Nem szoktam senkit se beengedni húsvétkor, de most ezt nem lehet. Ez az első húsvétom Castiellel.

Beléptem a szobámban felöltözve és a törölközőbe meg bele van tekerve a hajam.

- Arra gondoltam, hogy átmehetnénk Lysanderékhez. Lesz ott egy kis buli.

- Jó ötlet. – Mosolygok. Oké.. Nem szeretem ezt a napot, de nem fogok itthon bujkálni és unatkozni.

- És hol a tojásom? – Kérdezi.

- A gatyádban! – Kinyújtom rá a nyelvem. Ő felröhög.

Elveszem az asztalomról a hajszárítómat.

Hajszárítás után: a Vöröske felveszi a táskáját a földről és az ölébe teszi. Kivesz belőle egy rózsaszín ruhát, mutatja nekem. Egy nyuszis jelmez.

- Szeretném, ha ezt felpróbálnád.

- Mi a..

Rám néz azzal az elbűvölő szemeivel. Nem tudtam neki nemet mondani. Megfogtam a ruhát és belebújtam. Felhúztam a cipzárt, aztán Castiel elém áll és a fejemre húzza a kapucnit. Azután elkezd nevetni, én meg elpirulok.

- Nagy rám. – Motyogom. - Leveszem.

- Várj. Még meg se nézted magad.

Oda álltam a tükröm elé. Jesszus!

Visszafordultam castielhez. Megláttam a telefont a kezében és kiadott egy hangot, ami azt jelentette, hogy lefotózott.

- Hé! – Kiabálom.

- Hahaha! – Leült az ágyamra.

Lysanderéknél:

Amikor megérkeztünk, már a többiek itt voltak. (Leigh, Nataniel, Armin, Alexy, Kentin, Iris, Rosalia, Melody és Kim.) Halkan szólt valami zene. Beléptünk a nappaliban, a többiek meg ott beszélgettek, ettek, ittak és röhögtek.

- Natashaa!! – Visítja Rosalia. Ide rohan hozzám és átölel. – Menekülj. – Suttogja a fülembe.

- Tessék? – Nem értettem miért mondja. Elenged és hátrébb lép.

Mindegyik fiú felállt és felém közeledtek. Basszus, most tényleg nem értem. Ekkor észrevettem a kölniket a kezükben. Na nee..

- Szia Natasha! – Köszön fura hangon Alexy.

- Natashaaa! – Énekeli vékony hangon Kentin.

Armin őrülten vigyorog. Nataniel kedvesen mosolyog.

Látom, hogy Castiel leül a kanapére és nevet. Így állunk?! Jólvan.. Csak legyünk egyedül. Grr..

- Ne máár! – Nyávogom. Ki akarnék menni a szobából, de Leigh elállta az utat.

Ekkor hátulról elkapja az egyik fiú a karomat. Már csak azt veszem észre, hogy a hajamat lelocsolták a bűzükkel. ÁÁÁ!! Castiel ezt tudta és.. Fúú! Nem vagyok mérges, csak kiakadtam. Még csak esélyem se volt elmenekülni. Brühühüh… A földön ülök és összefontam a karom.

- Verset nem mondtatok. – Mondom.

- Ó! Én tudok egy jót!! – Mondja Kentin. - Ződ erdőbe vótam. Adj egy sört, oszt jó van. – A mondat végén felcsuklik. Most veszem észre, hogy Kentin egy kicsit részeg. Leitatták? Ő nem szokott alkoholt inni.

- Leitattátok? – Kérdezem.

- Ja! – Nevet Alexy. – Túl feszült volt.

- Én is tudok egy jót! – Kiabálja Armin. - Tele van a hajad kosszal, meglocsollak domesztosszal!

A többiek röhögnek. Felállok, és oda akarok ülni a kanapéra Castiel és Lysander közé, de a többiek szólnak, hogy büdös vagyok.

- Ti öntöttetek le! Akkor szagoljátok csak. – Az ölembe teszem a táskám. Őszintén, volt egy olyan érzésem, hogy meg akarnak locsolni, ezért elhoztam az egyik legbüdösebb parfümömet. Ezt ajándékba kaptam, lassan egy éve meg van, most hasznát veszem. Muhahaha!! Kiveszem a táskámból a büdi parfümöt. Ránézek a Vöröskére. Ő már sejt valamit, ezért készül felállni. ÓÓ!! Drágám! Ezt nem úszod meg! MHMHMHMH!!! Elkapom a karját és befújom.

- Muhahaha!!! – Felröhögök ördögien.

- Fúj! – Castielnek az a hülye képe. A fiúk röhögnek, de amikor feléjük fordulok, abba hagyják. Befújom őket. Sikoltozva rohannak tőlem távolabb.

- Én is hoztam! Natasha, segítek! – Rosalia is elővesz egy üveget a táskájából és most már ketten fújkáljuk a fiúkat.

A másik 3 lány is beszállt. (Kim, Iris és Melody.) A fiúk sem hagyták magukat, ezért minket is befújtak a kölnikkel, Lysander a fürdőszobából hozott néhány dezodort, oda dobta a többi fiúknak. Pont volt annyi, hogy jusson nekik 1 darab. A lányoknál meg alapból volt valami illatszer. Hát nem sajnáltuk, elhasználtuk az összeset. A Vöröske még meg is csikizett engem. Szétnevettük magunkat, olyan vicces volt. Majd abba hagytuk, amikor már köhögtünk, ezért Leigh ablakot nyitott. Mindannyian kiálltunk az erkélyre és beszívtuk a friss levegőt. Jó idő van, süt a nap és alig van felhő az égen.

Kentin kihajolt az erkélyen, a fiúk gyorsan elkapták, mielőtt kieshetett volna. Aztán hányt egy nagyot. ÚÚ.. Remélem, senki fejét nem találja el.

- Most már mindannyian büdösek vagyunk. – Mondja Nataniel. – Ez vicces volt.

- Ja. – Bólogat Castiel. – Éhen halok. Nincs valami kaja?

- Van a konyhában csoki tojások és nyuszik, meg chips és gumicukor. – Mondja Leigh.

- Csokii!! – Rosalia befut vigyorogva a szobába, de vissza is jön. – Itt ragadtunk.

- Nemáá! – Visítozza Alexy.

- Én is éhes vagyok. – Mondja Melody.

- Ja, szerintem mindenki az. – Mondom.

- Hülyékkel vagyok körülvéve. – Nevet Nataniel.

- És büszke vagyok rá! – Alexy énekli vékony hangon, aztán elneveti magát.

- Rosshh.. ul.. vakshh.. ok.. – Suttogja Kentin.

- Éheees vagyok. – Sikoltja Rosalia.

- Váh! Olyan büdösek vagyunk. – Nevet Alexy.

- Legalább lesz helyetek a buszon. – Mosolyog Lysander.

- Végülis.. Igaz. Hú, de jó napom van. – Mondja Alexy.

- Huhgyozkhh.. nomhk.. kellh! – Kiáltja Kentin.

Eltelt kb. 15-20 perc, mire be tudtunk menni. Még így is büdös volt. Rosaliaval rögtön letámadtuk a csokikat. Irisnek és Melodynek el kellett menniük máshova, ezért ők leléptek. Kim oda állt hozzánk.

- Ezek bolondok. – Mondja Kim.

- Mert most mi történt? – Kérdezem.

- Kentin bealudt, és most összefirkálják.

- Szegény. – Harap bele a csokijába Rosalia.

- Ezt megnézem. – Mondom, aztán ott hagyom őket.

Kentin a földön fekszik, körülötte: Castiel, Lysander, Alexy és Armin.

Nataniel a kanapén ül. Castiel Kentin arcát firkálja, Alexy mondja neki, hogy hogyan szívassák meg, Armin kameráz. Leigh elment a konyhába italért és Lysander.. rajta csodálkozom a legjobban. Ő nem szokott ilyen lenni. Fura így látni, de jó is. Castiel mellett áll és a Vöröske oda adja neki a fekete filcet, hogy most ő rajzoljon rá valamit. Közben mind nevetnek.

Leülök melléjük. Megnézem a részeg Kentin arcát és felnevetek.

- Olyan gonoszok vagytok.

- Dehogy is. – Mondja Lysander. – Csak pasik vagyunk.

Aztán pacsiznak egyet a fiúk.

A két lány belépnek a szobába csokikkal és leülnek Nataniel mellé. Utánuk Leigh is megérkezik.

- Csináljunk már egy csoportképet. – Mondja Armin.

Mindenkinek tetszett az ötlet, ezért összeültünk a kanapén. Kentint is idehúztuk magunkhoz. Armin letette a telefonját egy szekrény polcához és kitámasztotta valamivel. Aztán visszarohant hozzánk és beállt egy pózba. Castiel átkarolt. Én voltam középen. Mellettem Rosalia. Ő mellette Leigh. Előttünk Kentin fekszik a hátán. A többiek meg elvoltak körülöttünk.

Gyorsan eltelt az idő. Már sötétedik kint, úgy hogy el kellett indulnunk hazafelé. Kim és Natanielnek hamarabb le kellett lépniük. Úgy hogy én, Castiel, Armin és Alexy elköszöntünk a többiektől. Rosalia és Kentin ott maradtak. Szerintem Kentin holnapig biztos nem fog felébredni, a barátnőm meg azt mondta, hogy ott alszik.

Már a buszmegállóban vagyunk. Túl csend van. Amikor megérkezett a busz, mind felszálltunk. Leültünk a busz végébe. Volt, aki ott ült, de azok előre mentek, mert még mindig büdösek voltunk. Kicsit kínos, de így vicces, hogy többen vagyunk.

Boldog Húsvétot!! <3

Vélemény?:3