(December 2. Hétfő)
...
Még
csak 8 óra van.. Fú, de nem volt kedvem felkelni. Most itt ülök leghátul az ablaknál és épp a tanár jön be a terembe.
Castielt megbököm, jelezve, hogy vége a szünetnek. Álmosan felemeli a fejét és
pislog egy párat. Elmosolygok, de aranyos.
Mrs. Fortuna, az osztályfőnökünk:
-
Tanárnő! – Jelentkezik Dakota. – Ma a k*rvákról fogunk felelni?
-
Nem k*rva, hanem örömlány, és nem belőlük…
Mrs.
Fortuna bekapcsolja a laptopját, majd az e-naplóban megnézi a jegyeket, hogy ki
feleljen.
-
Castiel. – Mondja, majd rá néz.
- Ó!
Basszus, de szívás! – Motyogja.
-
Nem tanultál? – Kérdezem suttogva. Na jó, ez hülye kérdés volt..
-
Nem beszél! – Kiáltja a tanár. Nem csak miattam, hanem mert mások is elkezdtek
beszélni.
A Vöröske
kiment előre.
-
Hajrá! Ne add fel, Castiel! – Ordítja be Dakota, majd elneveti magát.
- Te
leszel a következő felelő! – Szúrós szemekkel néz a tanár Dakotára.
-
Francba! Castiel, húzd az időt, mentsd meg a haverod!
Majd
elnémult a fiú, mert a tanár megdobta a cipőjével, ami el is találta.
Mindannyian felnevettünk. Alexy meg visszavitte Mrs Fortunának. Hehe!
Nos,
a gazdasági tanárunk néha picit agresszív, mert néhány nem normális diák
felidegesíti. Ilyenkor jobb nem beszólni neki. De amikor nem ilyen a kedve,
akkor egész jól el lehet vele hülyülni. Valamikor jó fej, valamikor viszont
nem.
-
Na, de tanárnő! Ne legyen agresszív, nem illik magához!
-
Még egy szó és leküldelek az igazgatóiba.
-
Jó-jó! Csöndben leszek.
Iskola
után:
Sulihoz
nem messze leültünk egy padra Castiellel.
-
Végre egy kis nyugalom.. – Fújom ki a levegőt.
Visszaemlékszik:
- Ó!
Natasha, megtennéd, hogy a magnót levinnéd a tanáriba? – Mosolyog kedvesen az
angol tanárom.
-
Persze.
Elveszem
tőle és lesietek a tanáriba, azután meg a büfébe akarok sietni.. Persze nem így
lett, mert..
- De
jó, hogy itt vagy, Natasha. – Megfordulok, és Nataniellel találom szemben
magam.
-
Kerestél?
-
Igen. – A táskájában elkezd kutatni, majd elővesz egy papírt. – Ezt oda kellett
adnom.
Elveszem
tőle és megnézem. Dolgozat lap, ami 5-ös. Azta!
-
És.. Megtennél nekem egy szívességet?
-
Mit?
-
Ezt a mappát oda kéne adni Mr. Faraize-nek. Nekem haza kell mennem családi okok
miatt, ezért nincs rá időm. Már nagyon várja, fontos.
-
Persze.. Majd én elviszem.
-
Köszönöm. Kedves vagy. – Elmosolyodik, majd elmegy.
De
jó.. Éhen halok.
Mi
lehet a mappában? Nem lesz baj, ha egy kicsit belekukkantok. Kinyitom a mappát,
és fúú mit találok! A következő dolgozatok kérdését töriből.. Rajta a dátum.
Mit keresett ez Natanielnél? Ez jól jön Castielnek, úgy is bukásra áll belőle.
Visszacsukom a mappát és berohanok a mosdóba. Bezárkózom a wc fülkébe és ott
lefotózom a papírt. Mikor nyitni szeretném az ajtót, rájövök, hogy nem nyílik.
Mi a.. Rángatom, rugdosom az ajtót, de akkor se akar kinyílni. Beragadtam! Úgy
döntöttem, hogy kibújok az ajtó alatt. Szerencsére senki se látta.
Elkezdem
keresni a töri tanárt, de sehol se találom. Összevissza rohangáltam, mire
rájöttem, hogy az udvaron ügyel.
És
még egy pár tanár meg kértek egyéb dolgokra.. Fárasztó volt és korgott a pocim. Nemet kellett volna mondanom. Na mindegy.
Jelenben:
Ó!
Tényleg, a kérdések..
Előveszem
a telefonomat a zsebemből és megmutatom Castielnek a következő dolgozat
kérdéseket.
-
Tessék. – Nyújtom felé a mobilom.
- Mi
ez?
-
Jól fog jönni. Ezek lesznek a következő témazáróban.
Megnézi.
-
Honnan szerezted? – Mosolyog el.
-
Vannak kapcsolataim… - Büszke fejjel nézek félre.
Felnevet.
-
Majd küld el facebook-on. – Visszaadja.
Viktor szemszögéből:
Nem
bírom. Megőrülök!
Az
ágyamon fekszem összekuporodva a hajamat tépve. Esküszöm, ezt a vágyat nem
bírom legyőzni. Az egyik felem bántani akarja, de a másik meg nem. Natasha… Bár
sose találkoztunk volna.
Mélyen
hangosan felsóhajtok. Ordítanék… Zene.. Zenére van szükségem! Telefon.. Kint
hagytam a konyhába.
Nehezen
felállok. Lépek pár lépést és megtámasztom magam a fal mellett, mert hirtelen
minden elsötétült előttem és forgott körülöttem a szoba. Zenét.. Az megnyugtat. Végig erre gondoltam.
Nem
emlékszem hogyan, de csak sikerült kijutnom a konyhába. A konyhapulton meg is
találtam a telefonomat. Azonnal felkaptam és benyomtam a „Thousand Foot Krutch
- Fly on the wall”.
Nincs
rá szükségem. Meggyógyulok. Ha hiszek benne, akkor meg fog történni és minden rendben
lesz.
Mélyeket
sóhajtva hunyom le a szemem, aztán visszamegyek a szobámba és ledőlök az
ágyamra. Élvezem, hogy a nap sugarai az arcomat sütik, amelyek áthatolnak a
függönyön. A zene a lelkemig hatol, ami szó szerint nyugodttá tesz. Már nem
érzem azt az égető fájdalmat a szívemben, amit az előbb tapasztaltam meg újra.
Másnap reggel:
Nagy
nehezen kibotorkáltam a szobámból. A fürdőszobába indultam meg, hogy lemossam
magamról a mocskot. Büdösnek és izzadtnak érzem magam.
Mai
célom: Beszélek Natashaval.
Natasha szemszögéből:
Mindenki
bejött az 1-2. órára álmosan.. hullán, amikor kiderült, hogy lebetegedett az
egyik tanárunk. Amúgy az e-naplóban vettük észre, hogy kihúzták. Nos, ő
tartotta volna ezt, a két Irodalmat. Ilyenkor nem szoktak helyettesíteni, mert
nem szólunk senkinek. Örülök neki, csak az a baj, hogy ÁLMOS VAGYOK! Majd
mindjárt jobb lesz, mert épp forró tejeskávét iszok, miközben a tanári asztalon
ülök és nézem, ahogyan Amber és Dakota veszekszik az ajtóban.
-
Add már vissza a füzetemet! – Kiabálja Amber.
-
Nyugi már! Mindjárt visszakapod. – Dakota jobb kezében egy kék tollat fog.
Amber füzetét olvassa, majd beleír valamit.
- Ne
firkáld! – Visítja. Már nyúl érte, de Dakota gyorsan a magasba emelte. - Sírni
fogok!
-
Dehogy fogsz. – Nevet.
Közben
Rosalia ül le mellém. Ásít egyet, majd megszólal.
-
Olyan unalmas az a fal.. – Mondja nekem, miközben a tábla melletti falra mutat.
-
Rajzoljunk rá. – Vágom rá rögtön az ötletemet.
Hirtelen
felvidul és felordít.
-
Írjuk rá mindenki nevét!! Hozok ceruzát! – Vidáman siet a helyére, hogy a tolltartójából
kivegyen pár ceruzát.
- Ez
jó ötlet. – Szólal meg mellettem Alexy.
- Mi
a jó ötlet? – Ül le mellém a Vöröskem oda, ahol az előbb Rosalia volt. – Nem hallottam, mert
zenét hallgattam.
- Kidíszítjük
a falat. – Válaszolom.
Mindenki
nevét a barátnőm írta fel a falra. A nevemhez Rosalia és Alexy rajzolt 1-1
szívet, a nevem alá meg a Vöröske írta oda, hogy „cica”. Le akartam radírozni,
de Castiel nem engedte. Felkapott a vállára és hátra vitt. Én meg sehogy se
tudtam szabadulni tőle. Végül feladtam és ott maradt. Viszont oda írtam Castiel
nevéhez, hogy „Vöröske”. Nevetett mindenki rajta. Tudtam, hogy le akarja törölni,
de nem tette. Ha marad a „cica”, akkor marad a „Vöröske” szó is.
Én
is rajzoltam Rosalia nevéhez egy szívet. Dakota meg felírta saját magának.
-
Mint, ha hiányozna róla még valami. – Szólal meg Amber.
-
Micsoda? – Kérdezi Rosalia. - Szerintem mindenkit felírtam.
Amber
felkap egy grafitot az egyik asztalról, oda megy a falhoz, rááll a székre. Már
majdnem elkezdett valamit írni Dakota nevéhez, amikor Dake elkapta a karját és
hátrarántotta magához. Ő elkapta és Amber akkorát felsikoltot, a ceruza meg
kiesett a kezéből.
- Mi
a fenét művelsz? Eressz már el! – Visítja.
-
Hagyd a nevemet, nem írsz oda semmit.
-
Nem akartam semmi rosszat.
-
Hazug!
Ekkor
elengedte a csajt és Amber leesett a földre. Felsikoltott, azonnal felállt és
meglökte Dakotat.
- Te
nem vagy normális, vadállat!
-
Szakítok veled.
- Mi
van? – Megdermedt egy pillanatra Amber, majd aztán dühösen pislogott párat.
-
Mást szeretek, ennyi. – Dakota hangja komoly volt, majd felnevetett és leült
hátra, az ajtó felöli oldalra.
-
Majd meglátjuk! – Összefontja a karját és a barátnőivel kimentek a teremből.
Húha!
Ez tényleg durva volt..
-
Szép volt, Dake! – Castiel oda megy Dakotához és pacsiznak egyet, meg nevetnek.
Höh!
Pasik…
A
fiúk összegyűlnek hátul és dumálnak valami értelmetlenről.
-
Huhúú! – Nevet fel Rosalia. – Nem utálom Ambert, de az, amikor Dake leejtette
az nagyon vicces volt. – Suttogja nekem.
-
Aha. – Nem tudom, én nem tartom viccesnek, szerintem kicsit durva volt. Én együtt
érző típus vagyok. Szip szip.. -(QwO)-
Viktor szemszögéből:
A 3.
szünetben megláttam a folyosón Natashat, hogy a barátnőjével beszélget. Ő is
észrevett. Mint, ha egy pillanatra a félelem kapta volna el, láttam a szemében.
De hamar visszapillantott a fehér hajú csajhoz és úgy tett, mint ha mi sem
történt volna.
Retteg
tőlem, igaz?
Valami
megint fojtogat. Nem bírom… El kell tűnnöm egy ideig.
Úristen...nagyon jókat írsz.Minél hamarabb kérjük az új részt. :33
VálaszTörlésfooooooooooooooooooooooooooooolytaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaatáááááááááááást
VálaszTörlésiiiiiiimádom a tfk-t :3333 pacsi:DDD
VálaszTörlésNatasha---->cica, Castiel Vöröske Hát te nagyon klassz vagy!! XD
VálaszTörlés